Családállítás
Nagy-Bolodár Éva vagyok, családállító.
Több, mint 10 éve foglalkozom családállítással, először saját élményként, majd pár éve végzett családállítóként is.
Saját önismereti utam, élethelyzeteim miatt sokféle segítő módszert kipróbáltam, jártam pszichológushoz és pszichodrámára, és különböző önismereti csoportokba.
A családállítás volt az, ahol semmihez sem hasonlítható élményt kaptam. Le tudtam tenni számos terhet és nehézséget, elfogadtam a múltamat, és megkönnyebbülten fordulhattam a jelenem, a céljaim felé.
A családállítás semmihez sem hasonlítható módszer. Alapelvei az emberi kapcsolatok harmonikus működését tükrözik. Szemlélete hihetetlenül pozitív és támogató, elfogadó, ugyanakkor szépítés nélkül mutatja meg a valóságot. Működésmódját még mindig nem tudjuk tudományosan megmagyarázni, sokkal inkább a tapasztalat igazolja a hatékonyságát. Leginkább a Carl Gustav Jung-féle tudattalan, kollektív tudattalan működés ölt testet benne. Illetve az az energiamező, az a láthatatlan kötelék, ami az embertásainkhoz fűz minket. Ahhoz tudnám hasonlítani, ami az orvostudományban a homeopátia. Nem terápia, de terápiás hatása van. Egy vizualizációs/szimulációs módszer, aminek segítségével képekben tudjuk megjeleníteni életünk fontos szereplőit, nehézségeit, kérdéseit. A problémákra oldásokat alkalmazunk, mely után a lélek megkönnyebbül, a nyomás csökken, energiák szabadulnak fel.
Az a tapasztalat, hogy a családunkból “hozzuk” a működésünket, a problémamegoldásunkat, a kommunikációnkat és még sok mindent. Küzdünk azzal, hogy nem akarunk olyanok lenni, mint a szüleink, vagy éppen bármit megtennénk, hogy olyanok legyünk, hogy megfeleljünk. Ezeket a viszonyulásokat lehet szétszálazni, megvizsgálni, és letenni azokat a mintákat, amik korlátozók. Az oldómondatok helyre teszik a lelkünkben az eseményeket.
Nem is hinnénk, mi minden magyarázható, vizsgálható a családállítás módszerével. Az emberi kapcsolatainkon kívül feltárhatjuk többek között az egészségünkkel, a munkahelyünkkel, a céljainkkal, az anyagi helyzetünkkel összefüggő kérdéseinket, nehézségeinket.
Különösen ajánlott, ha ismétlődő élethelyzettel, konfliktussal találjuk szembe magunkat. Ha folyton ugyanabba a nehéz helyzetbe kerülünk, pl. ugyanazokba a párkapcsolati vagy munkahelyi vitákba. Ha krónikus betegségünk van, amire orvosilag nehéz magyarázatot találni. Ha elhúzódik egy gyászfolyamatunk, ha veszteségeink után nem találunk vissza önmagunkhoz.
